A kanadai Longing for Dawn kiváló példázata annak, hogy miről beszéltünk korábban több cikkünkben is a funeral doom és az átverés kifejezéseket emlegetve: ezt a műfajt nem lehet rosszul játszani, mert a védjegyének számító, maximális lassúsággal ismételgetett riffekből álló végtelen dalfolyamok minden a zenében gyakran előforduló evilági hibától – ízléstelenségtől, giccstől, arcoskodástól, magamutogatástól, maszturbálástól - időtlen távolságban hömpölyögnek tova. Ugyanakkor, többnyire nem csak az emberi hibákat kerülik el, hanem magukat az embereket is. Az A Treacherous Ascension is egy teljes mértékben hallgatható album, ám esetében sem bukkan fel bármi olyan, ami indokolná, hogy a lehetőségből konkrét cselekvés váljon. A műfaj összes bevált kliséje felsorakozik, a szintetizátoros aláfestések viszont valamivel nagyobb szerepet kapnak, mint a stílus legtöbb művelőjénél, de hát hallottunk már ilyet is. Háttérzenének ideális bizonyos helyzetekben (nem autóvezetéshez!), amúgy pedig alvászavarokkal küszködőknek és magas vérnyomástól szenvedőknek lehet megváltás.

6/10

a’ ördög

longingfordawn.ca