A hangzatos védjegyek hiánya ellenére a hatások egy kifejezetten szimpatikus egyéniségben sűrűsödnek össze. Alapvetően gyors, de tempóváltásokban gazdag, szúrós riffelés jellemző, elsősorban a norvég (korai Emperor, Satyricon, Darkthrone) és finn (Satanic Warmaster, Horna) bandák nyomdokaiban, mely három kiválóan megírt, kifogástalan hangzású dalban hallható. A Mglával korábban a Northern Heritage kiadó Crushing the Holy Trinity című válogatásán lehetett találkozni, többek között a Deathspell Omegával és a Clandestine Blaze-zel egyetemben, és ott sem lógtak ki a sorból, teljesítményük egyenrangú volt nagyobb nevű pályatársaik produkciójával.
Az általam hallott eddigi legjobb lengyel black metal zenekar bemutatkozása figyelemre fokozottan érdemes produkció, folytatása - egy bakelit kislemez - ősszel érkezik.
9/10
a’ ördög
