english version (or scroll down)
A pár hónappal ezelőtti budapesti Nuit Noire-koncert napján elég sokat beszélgettem a zenekar jelenlegi egyetlen tagjával, Mallory Juliával, művésznevén Tenebras-szal, aki alaposan rámijesztett azzal, hogy zenebohócokat idéző, egyszerre doboló, gitározó és énekelő egyszemélyes zenekarként érkezett.
Miért turnézol dobos nélkül?
Tavaly még volt egy dobos, akivel együtt játszottam élőben, Nicoblast, de egy idő után túlságosan körülményessé vált a vele való turnézás. Nincs már időm a próbákra. A testvérem, Akhron, az első dobos 2003-ban hagyta ott a zenekart, és Párizsba költözött. Utána két másik dobos jött, és mindketten be akarták gyakorolni a dalokat velem, próbálni akartak állandóan, én viszont utálok gyakorolni. Mindig mondogatták, hogy „ismételjük el ezt a részt”. Nem bírom, ráadásul munkám is van, feleségem, gyerekeim vannak, nincs időm sem erre. A testvérem egyébként 2007 környékén újra akart lemezeket készíteni velem, és el is kezdtünk felvenni egy albumot, de nem működött a dolog.
Milyen munkahelyed van?
Egy Airbus gyárban dolgozom, a logisztikai részlegen. Repülőgép-alkatrészeket kapunk, szortírozzuk, raktározzuk, és kiküldjük őket a megfelelő részlegeknek. A munka a szenvedélyem. (szünet) Vicceltem. De hamarosan új munkahely után kell néznem, mert el fogok költözni Franciaországból. A feleségem amerikai, nem tudta megszokni Franciaországot és a nyelvet sem tudta megtanulni, egyszerűbb lesz az élete otthon. Ez az oka annak, hogy ezt az Európa-turnét mindenképpen meg akartam csinálni, nem sok lehetőségem lesz erre a jövőben.
És hogyan jött az ötlet, hogy a dobos-problémát ekképpen oldd meg? Ismersz a magadéhoz hasonló bandákat ill. projekteket?
Pár évvel ezelőtt otthon, Toulouse-ban láttam egy helyi bandát, aminek az előzenekara one-girl-bandként hirdette meg magát. Az illető ugyan jóval lassabb, pszichedelikus zenét játszott, de teljesen ledöbbentem az élménytől, és igazság szerint az általa használt konfigurációt használom egy az egyben azóta is. (Két lábdobot használ, az egyik közepébe egy pergő van szerelve, cintányérok nincsenek. - a szerk.) Aztán elkezdtem foglalkozni a témával és van még néhány hasonló előadó, egészen hihetetlenek is vannak közöttük, van aki további pedálok segítségével cintányérokat is tud használni, fél kézzel, tappingelve játszik egy basszusgitáron, a másikkal pedig billentyűzik. Ilyesmit én viszont nem akarok, mert a gyors játék nyers erejére törekszem, és azt ennyire sokfelé figyelve nem tudnám megvalósítani. Ilyen, blastbeateket játszó egyszemélyes bandát korábban még nem hallottam, de nemrégiben felvette velem a kapcsolatot a Pandiscordian Necrogenesis egyetlen tagja, aki bestiális old school black/death metalt játszik, és mindent a színpadon improvizál, nem ad ki lemezeket, csak koncertezik, szóval most már ismerek egy blastbeateket játszó egyszemélyes bandát magamon kívül is.
A korábbi lemezeken te játszottál fel mindent, a dobokat és billentyűket is?
Igen, én dobolok mindenütt, viszont billentyű nincs a zenémben.
Egyik dalban sincs? Volt (↑) ahol kifejezetten a billentyű-mániás Summoning ugrott be.
Nincs. Van ahol több mint húsz gitársávot használtam fel, különféle effektekkel, és olyan hatást sikerült elérni, mintha billentyűznék, de nem: a lemezeim belső borítóiban fel is tüntetem a tényt, hogy nincsenek billentyűk. A Summoning egyébként az egyik legnagyobb kedvencem, alig várom az új lemezüket. Én nem a norvég vonallal szerettem meg a black metalt, az osztrákok voltak a kedvenceim, a Summoning, az Abigor és ezek különböző projektjei. Egy rádióműsorban hallottam őket és rögtön magával ragadott a különleges atmoszféra és hangzásvilág.
Apropó atmoszféra. Nem volt semmilyen speciális kérésed a színpadi kiállásoddal kapcsolatosan, nem kértél sem füstöt, sem semmilyen különleges megvilágítást.
Nem foglalkozom annyira ezekkel a dolgokkal, hozzá vagyok szokva a pincékhez, próbatermekhez, ilyen helyeken lépek fel. Ugyanakkor, a füst nagyon hatásos tud lenni. A Blizzard Beasts lemez turnéjával láttam anno az Immortalt, ahol olyan füst volt, hogy vágni lehetett szinte, csak a zenészek sziluettjeit lehetett látni, és fantasztikus élmény volt az egész. Nekem ez a lemez egyébként is különleges, tudom, mindenki a Pure Holocaustra esküszik, de nekem a kegyetlen gyorsasága és a hangulata miatt a Blizzard Beasts a kedvenc Immortal albumom, egy kiugró teljesítmény az életművükben.
Extrém módon változatos az ízlésed, ami a mai fiatalok között nem számít ritkaságnak, de te idősebb vagy. Mindig is ilyen voltál, hallgattál Cure-t, Ramonest, Manowart, popzenét, black metalt egyidejűleg, vagy fokozatosan alakultál ilyenné?
Be kell vallanom, amikor igazán elmélyedtem a black metalban, akkor minden mást mellőztem, de egy idő után újra nyitott lettem a többi dologra. Ez a „csak a black metal”-időszak kb. egy évig tartott, ezt leszámítva mindig újabb és újabb dolgokat fedeztem fel magamnak, nem elhagyva a korábbiakat.
Van olyan zenei műfaj, ami teljességgel érdektelen a számodra?
Azt hiszem, minden zene jelent valamiféle érdekességet, legyen az bármilyen is, de ha valami átok ülne rajtam, ami miatt nem hallgathatnék rapet vagy reggae-t, akkor annyira nem lennék szomorú. De még ezeket is tudom olykor, mondjuk filmek betétdalaként értékelni. Szóval, teljesen érdektelen stílus nincsen számomra, legfeljebb olyanok, amiknek a hallgatásáért nem könyörögnék.
Nem csak az érdeklődési köröd szélés a zene világában, de Nuit Noire-ral is számos olyan bandával együttműködtél, akik nem állnak túlzottan közel a Nuit Noire stílusához. Az egyik splitedet például a His Electro Blue Voice-szal készítetted, akik hamarosan új albummal jelentkeznek. Honnan jött a kapcsolat hozzájuk?
Még ezer évvel ezelőtt megkeresett a His Electro Blue Voice egyik tagja, aki egyben az Avant! Records tulajdonosa is, mivel nagyon betalált nála a zeném, és ezért csereberéltünk egy keveset az anyagainkból. Innen már természetesen adta magát a split album készítése is.
A Nuit Noire koncepciója a tündéreken alapszik. Már sok interjúban beszéltél erről, de mesélnél egy kicsit erről a magyar olvasóknak is? Kik vagy mik a tündérek a te interpretációdban?
Ez egy olyasmiféle dolog, ami a levegőben van, egy érzés, ami boldoggá és erőssé tesz. Boldog vagyok annak a gondolatától, hogy itt vannak ebben az ocsmány világban.
Voltak olyan konkrét tündérmesék és történetek, amelyek hatással voltak erre a koncepcióra?
A ’La Graine de Folie’ című képregénysorozat Civiellotól nagyban felelős ezért az egészért, az esztétikája miatt, amiatt, amik a tündérek ebben a képregényben. Évekkel a Nuit Noire megalapítása után olvastam Robert Holdstocktól a ’Mythago Wood’ című könyvet, abban egészen hasonlóak a tündérek, mint az enyémek. Nagyon jó könyv, egyébként.
A Nuit Noire egy olyan bandának tűnik, amelyik nem foglalkozik az underground metal zene készítésének szabályaival és sablonjaival. A tündéreket ritkán látják az emberek a metallal kompatibilisnek, a vokáljaid szentimentálisak, a szövegek helyenként humorosak, és még egy Lady Gaga-feldolgozást is csináltál. Ez egy tudatos provokáció a konzervatív metalrajongókkal szemben,vagy inkább a személyiséged mellékhatása?
Egyáltalán nem áll szándékomban felháborítani a metalosokat, de dalszerzés közben teljes mértékig tisztában vagyok azzal, hogy fel fogom háborítani őket. Ehhez képest mindenkit nem is háborít fel, nagyon sok különbség van az egyes metalosok között.
A zenéd két fő eleme a punk és a black metal. Mindkettő egy ideológiával átitatott műfaj, de úgy tűnik, neked megvan a saját elképzelésed a dolgokról. Mit gondolosz ezekről az ideológiákról, tudsz velük azonosulni? Mit tanultál ezekből?
1995 óta vagyok benne a black metalban, és 1996-ban már az első black metal zenekarommal, a Grimoriával játszottam, ekkoriban kb. tizen lehettünk a városban (ami a negyedik legnagyobb Franciaországban) azok, akik tudtak a Black Legions működéséről. Őrült, izgalmas, extrém emberekkel ismerkedtem meg és nem kevésbé érdekes dolgokat tapasztaltam meg. Ezek mély benyomásokat tettek rám. Mind a mai napig a black metalt tartom az egyik legizgalmasabb zenei színtérnek, de nem vagyok black metalos. Ami a punkot illeti, amikor Nicoblasttal koncertezni kezdtünk, az ő kapcsolatainak köszönhetően a Nuit Noire eléggé sokat szerepelt az alternatív/punk színtéren, és ez is egy rendkívül izgalmas közeg. Nagyon jól és elememben érzem magamat, amikor punk koncertekre megyek, szeretem a dolgot.
Az utolsó nagylemezed 2011-ben jelent meg, vannak már tervek a következőre?
Az új felvételeimet elvileg még ebben a hónapban be kellene tudnom fejezni, ez egy egyoldalas LP, A Beautiful Belief címmel, a Prison Tatt-nél fog megjelenni. Ha ez megvolt, amint lehet, nekilátok a 90%-ban már megírt új nagylemez felvételének is.
Kösz a válaszokat és hogy időt szakítottál ránk!
Élmény volt, a budapesti koncertet pedig soha nem felejtem el. A tündérek legyenek veletek!
a' ördög
To tell the truth, I was a bit scared about Nuit Noire's "one-man show with live drums" visit, but I was pleasently surprised by the gig itself. We talked a lot throughout the day with Tenebras, and I think we had some interesting topics,
Why are you touring without a drummer?
Until last year I used to have a live drummer, Nicoblast, with whom I played together, but after a while it became too difficult for me to tour with him. I didn't have the time anymore to practice. My brother Akhron, the first drummer, left the band in 2003 and then moved to Paris. After him came two other drummers, and both of them wanted to practice the songs with me, rehearsing all the time over and over again, and I hate rehearsals. They keep telling me to „play that part again” and „repeat that”. I can’t stand that, and I also have a job, a wife, children, so I have no time for that. My brother wanted to make albums with me again by 2007, we tried to start a recording once but it didn't work out.
What is your job?
I work at an Airbus factory, on the logistics department. We receive plane parts, sort them, store them, and send them out to different departments. It is pure passion. (pauses) I was joking. But soon I have to find a new job, because we'll move away from France with my family. My wife is from the United States and she couldn't get used to France and learn French, so her life will be easier there. That is the reason I wanted to do this tour in Europe by all means: I won't have many possibilities for that in the future.
And how came the idea to solve the drummer problem like this? Do you know any other bands/projects like yours?
A few years ago I saw a local band in Toulouse and their support band labelled itself a „one girl band”. She played slower, psychedelic music, but I was totally blown away by the experience, and to tell you the truth, I use exactly the same configuration. (He uses two bass drums with a snare installed in one of them, and no cymbals at all. - ed.) After that, I started to search for similar artists, and now I know about a few. Some of them are totally unbelievable. For instance, one handles cymbals with additional pedals, and plays bass guitar with one hand using tapping technique, while he plays on a keyboard with the other hand. But I don't wan't to do things like that, I focus on the raw power of fast playing, and that would be impossible for me with so many things to concentrate on. Previously, I never heard a similar band pIaying blast beats, but I was recently contacted by the unique member of Pandiscordian Necrogenesis. He plays a bestial old school black death all by himself, he improvises everything on stage, there are no records, just live shows, and he is the only other one i know who does blast beats as a one-man-band.
Do you play all instruments on the previous releases? I mean all the guitars, drums, keyboards?
Yes, I play everything, but there are no keyboards in my music.
Not at all? There were some tracks which reminded me of Summoning, and that band is massively keyboard-oriented.
No. There are some songs for which I used about twenty guitar tracks with different effects on them, and I managed to achieve a keyboard-like sound, but there are no keyboards. This fact is even written in the booklet. By the way, Summoning is one of my all-time favourite bands, I can’t wait to hear their new album. It wasn't the Norwegian bands that got me into black metal, it was the Austrians, Abigor, Summoning and the different projects of them. I heard these bands on a French radio station, and I was immediately blown away by their special atmosphere and sound.
Talking about atmosphere, you had no special requests about the stage. No lights, no smoke machine...
I’am used to play in rehearsal rooms and cellars, so I don’t care a lot. But such things can surely add to the atmosphere, like smoke. I will never forget seeing Immortal live back in 1997, when they were touring with the Blizzard Beasts album. There was this incredible fog in the room, you could see only shilouettes, and it was a fantastic experience. Incidentally, that album is something special for me. I know, everyone prefers Pure Holocaust, but that merciless speed and mood makes Blizzard Beasts the best Immortal album for me, a standout in their career.
You have an extremely varied taste, which is not that unusual for nowadays youngsters, but you are older. Were you always like that, listening to Cure, Ramones, Manowar, pop music and black metal at the same time or is this something that evolved with time?
I have to admit that when I got into the underground black metal I abandoned all the other things I was listening to, but after a while I included back all those other things, this „black metal only” break lasted for one year maybe, and I never stopped to add more and more things with the years, without abandoning anything ever.
Are there any musical styles which are totally unintresting to you?
I think every music, whatever it is, presents an interest, but if I was under a curse preventing me to hear rap or reggae, I wouldn't be sad, although those things can be interesting in a movie soundtrack for example... so really there is no music totally uninteresting to me, just some styles that I am not begging for listening to them.
You are not only a fan of a varied spectrum of music, you also made splits with some bands who are not that close to Nuit Noire’s style. One of them is His Electro Blue Voice, who will release their new album in a few weeks. How came that you made a split together?
One of the members of His Electro Blue Voice who is also the Avant! Records label owner had contacted me a very long time ago because he hit on my music and we did some trades. So naturally this split idea ended to come.
Nuit Noire’s conception is based on fairies. You've talked about this in many interviews already, but could you explain it to the Hungarian readers, too? Who or what are fairies in your interpretation?
It is a sort of something in the air, a feeling that brings me happiness and strength, I'm happy to think that they are here and there in this ugly world.
Are there any special fairy stories and tales which inspired this conception?
The comic book serie „La Graine De Folie” by Civiello was for a lot in all this, the aesthetics, what the fairies are in this comic. And years after the creation of Nuit Noire I got to read a book called „Mythago Wood” by Robert Holdstock, there are fairies in it, and they are almost like mine. Very good book by the way.
Nuit Noire is a band which seems to ignore any standards and rules of making undeground metal music. First of all, fairies are rarely seen compatible with metal, your vocals are sentimental, your lyrics are sometimes funny, and you also made a Lady Gaga cover. Is your attack on conservative metalheads on purpose, or is it more like a side effect of your personality?
I don't absolutely want to piss the metalheads off, but I'm totally conscious that it will piss them off when I create my songs, but not all of them are pissed, there are so many differences between each metalhead.
The two main elements of your music are punk and black metal. These are both ideologically filled styles, but you seem to have your own ideology. What do you think about these ideologies (black metal and punk), can you identify yourself with them? What did you learn from them?
I have been into black metal since 1995 and played in my first black metal band Grimoria in 1996, we were probably less than 10 people in my city (the fourth biggest one of France) to know about the Black Legions at this time. I have gone through crazy, exciting, extreme things and people through black metal, it left a deep mark in me and I still think that it is one of the most interesting musical scene, but I'm not a black metaller. About punk now, when the drummer Nicoblast started to play with me on stage, Nuit Noire got a lot into the punk/alternative scene thanks to his contacts, and for sure it is one of the most interesting musical scene as well, I feel very good and in my element when I go to a punk concert, I really love it.
Your last full length album was released in 2011, are there any plans for the next one already?
I should be able to finish the new recording this month, a one-sided LP called „A Beautiful Belief” to be released on „Prison Tatt”, and after this I will try to start the recording of the next full-length that is 90% written as soon as possible!
Thanks for your time and answers!
That was a pleasure, and I'll never forget this concert in Budapest! May the fairies be with you all!
