Majdnem pontosan két évvel ezelőtt zajlott le ez a beszélgetés, mégis, aktualitásából alig veszített, hiszen az akkoriban felvétel előtt álló Korog lemez csak nemrégiben került a boltok polcaira. Időközben ugyan távozott Csihar Attila énekes (mint az okokról utóbb a Korog beszámolt, a Mayhemes pletyka nem igaz, valójában nagyon elegük lett Csiharból, és felhívták Hellhammert, nem lehetne-e, hogy bevegyék. Helyére már a régóta kiszemelt - ezt az interjú is bizonyítja - Neural Boosteres Molnár Kolos érkezett), de végeredményben talán soha jobbkor nem vehettük volna elő ezt, a néhai, halvaszületett Vertigo Magazin
számára készült interjút.
Menjünk vissza az előző lemezhez, mennyire vagytok elégedettek a fogadtatásával?
Keszei Krisztián: Maximálisan elégedettek vagyunk, mert semmit sem tudunk róla.
Ágoston Péter (Eki): Fogalmunk sincs a fogadtatásról.
KK: Megtippelni sem tudjuk.
Eki: Ennyi idő alatt egy számadatot nem mondott a kiadó.
KK: Egyik kiadó sem, ez az összes lemezre vonatkozik.
Eki: Viszont nem kell ilyen siránkozósra venni, ez van. Tulajdonképpen semmit nem láttunk, egyiktől sem, soha, de még azt sem, hogy �három darab ment el, szarok vagytok�, tehát még ezt sem, semmi.
Sebestény Balázs (Sebi): Ráadásul az előző EP-nek a célja sem ez volt.
KK: Most melyikre gondolsz, az Álmodj Makkal-ra, vagy a...
Igen.
KK: Mert utána volt még egy.
Sebi: Konkrétan van egy lemezünk.
Eki: Van egy nagylemezünk, meg van egy resztli. Annál a resztli lemeznél tényleg nem az számított, hogy mi lesz, a Bahia, aki meg az Álmodj Makkal-t adta ki, hát... Rajta vagyunk a honlapon, meg kategorizálja, de információ, az nincs...
KK: Elméletileg még létezik, most más terjesztője van, a Stereo, erről sem tudtunk, a neten láttuk meg.
Sebi: Mondjuk annyira nem is pörgünk.
KK: Azért Eki rendszeresen fel szokta őket hívni.
Eki: Hétfőn kell hívni: "Te, figyelj, most nem tudom, megnézem jövő hétre, majd visszahívlak."
A kritikák és a közönség szempontjából milyen volt a visszajelzés?
Eki: A kritikák jók voltak, azokkal nem volt semmi gond.
KK: Az én különvéleményem szerint nem igazán értik a kritikák írói, hogy mit hallgatnak, de egyébként jó.
Sebi: (nevetve) De ennek ellenére bejön nekik, akkor meg pláne jó.
KK: Múltkor beszélgettem valakivel, arról, hogy jó dolog-e, hogy tele van ilyen érdekes utalásokkal minden kritika. Tehát az le szokott jönni egy kritikában, hogy ez nem egy hagyományos zene, és egy csomó ember aki nem ismeri, és egyébként bejönne neki, az esetleg nem hallgatja meg azért, mert a kritikában olyan felhangok vannak, amik szerintem abszolút nincsenek meg a zenénkben, vagy nem oda köthető az egész. Azért mondjuk már mondtak olyat is rá, hogy modern metal, vagy micsoda volt... nem ez... hanem... mindegy. Azért egy-két butaságot leírtak vele kapcsolatban.
Sebi: Azért ahhoz képest, hogy ez az EP meg sem jelent, ennek volt a legnagyobb visszhangja.
Eki: Azért azóta sokat fejlődtek a dolgok, mikor megjelent a nagylemez, ilyen netzine pl. nem nagyon volt még magyar, egy kettő, de főleg papíron. A hírterjedés is más volt. Írt róla valamit a Metal Hammer, ennyi. Berakták a rendes lemezkritikák közé, nem száműztek minket, ilyen szempontból nem volt ezzel gáz. Aztán akkor kiment a Dávid, az volt a gáz, mi döcögtünk. Nem a lemez elkészítésével volt gond, elégedettek is vagyunk vele, jók is voltak a kritikák, csak aztán jött az, hogy: először a Krisztián kilépett, aztán Dávid lelépett egy évre Franciaországba.
KK: Akkor jött egy dobgép.
Eki: Annak volt az eredménye, hogy csináltunk ilyen remixeket.
KK: Na annak volt rossz kritikája, vagy furcsa kritikája, vagy nem furcsa, de arról azt írták, hogy mit írtak az a... Sziget fellépéssel kapcsolatban? Hogy lepukkant vagy nemtommicsoda?
A szigeten már élő dobos volt?
Eki: A tavalyelőttin még játszottunk dobgéppel, ami elég furcsa volt, hárman, az Attilával. Tehát időrendi sorrendben visszamenve: A Dávid akkor kinn volt Párizsban, akkor csináltuk ezeket a dobgépes, azt még Gáborral,
Sebi: Ja egy egész "komoly" dobgépes turnét lenyomtunk a Neural Boosterral.
Eki: A dobgép az szar volt, mindig kellett hozzá vinni azt a böhöm nagy cuccot.
KK: Ezt a komplettet ami a hátad mögött van. - mutatott egy szekrényre Krisztián -
Eki: Mert meg kell szólalni valahogy, mert egy klubban mi van? Semmi nincs.
KK: Attilával két koncert volt dobgéppel.
Eki: Na várjál. Előbb megcsináltuk a remix lemezt (Próbáld Újra - a szerk.). Mire végeztünk, megjött a Dávid, akkor elkezdtünk rádolgozni - MÁR AKKOR - az új lemezre - pedig ez jó régen volt -, majd robbantottuk a bandát, kicsit bepunnyadás volt a hangulat, kicsit megült az egész, egyszerre megváltunk a Gábortól meg a Dávidtól, majd a Dávid visszacsordogált.
Sebi: Nem igaz hogy nem lehet dobost, énekest szerezni! De dobost azt tényleg nem lehet szerezni.
Eki: Az énekes kérdést azt szerintem elég jól megoldottuk,
Sebi: Azzal mákunk volt.
Miért váltatok meg Gábortól elsősorban?
Eki: Leült a dolog, semmi másért, leputtyant, nem pörgött, na.
Visszatérve még a fogadtatásra, külfölddel kapcsolatban történt valami?
Eki: Nem is küldtük sehova. Jó tulajdonságunk, hogy nem promotálunk.
Sebi: Persze ennek alapvető oka, hogy menedzsment, mint olyan, nincsen abszolút. A kiadó nem vállalta fel, akkor mi sem.
Eki: Azok gyakorlatilag nem mentek sehova. Ez az EP az egyetlen, ami ki lett küldözgetve. Ezt sem vittük túlzásba, mert vagy 20 címre elküldtük.
KK: És ebből négyen válaszoltak. Azok kinn vannak a falon. - mutatott Krisztián a próbaterem különböző pontjain a falra tűzött papírok felé. -
Gábor szövegei magyar nyelvűek voltak, most angol nyelvűek a dalaitok, ez egyfajta nyitás külföld felé?
KK: Attila általában nem énekel magyarul.
Sebi: Habár mostanság felmerült.
KK: De csak sorokat. Tehát az elképzelhető, hogy egy-két sor lesz magyarul, az volt a Tormentorban, is meg most az Aborymban is. De konkrétan teljesen magyar szöveg biztosan nem lesz.
Ő írja a szövegeket?
KK: Igen. A Korogban az énekes írja a szövegeket.
Eki: Igen, nálunk nem szokott ilyen keveredés történni. A gitárosok a gitárokat, a dobot pedig közösen izzadjuk ki.
Tehát nálatok nincs ilyen, hogy fő dalszerző?
Eki: De van, a fő dalszerző az a Sebi. Fő strukturista inkább.
Kiadókkal még nem tárgyaltatok az új lemezzel kapcsolatban?
Eki: Nem. Vegyük fel a lemezt, most azon vagyunk, mindenki itthon van, most csak ezzel tudunk foglalkozni..
KK: Nagyobb esélyünk van szerintem a lemezzel, a visszajelzések alapján demokkal mindenkit bombáznak, de lehet, hogy egy komplett lemezanyagra mást mondanak.
Eki: Kurva régen volt lemezünk, ezt most fel kell venni, aztán majd megjelenik valahogy.
KK: És utána évente fogunk lemezt megjelentetni.
Eki: Aztán majd jön a dupla koncertalbumunk, a Járó Kelés.
KK: És utána a második remixalbum.
Eki: És utána a válogatás a kislemez B-oldalokból, a Sátán Kukája.
KK: És díszdobozos box-set is lesz DVD-vel.
Attila mikor, és hogyan került a képbe?
KK: 2001 Májusban. Május hetedike környékén.
Eki: Úgy volt, hogy én mondtam először a Mike Pattont, aztán Sebi a Bruce Dickinsont, ez nem jött össze, és akkor jött a Csihar.
Sebi: Megpróbáltunk eljutni hozzá.
Eki: Ő volt az első, akire gondoltunk, hogy hú basszus, de kurva jó lenne. Megkerestük és bejött.
Mennyire vagytok otthon a black metal undergroundban, mennyire hallgatjátok ezeket a zenéket?
Eki: Én hallgatom sokat.
KK: Hallgatni hallgatjuk.
Sebi: Igen?
KK: Sebi a death metalosunk. Meg a grindcore� vagy minek nevezzem.
Sebi: Hentes.
KK: Igen, hentes zenés.
Úgy vettem észre, hogy a Liveinstudio-n a zenétek valamivel fogósabb lett. És a kritikákban is az érezhető, hogy jobban bejön az embereknek. Minek köszönhető ez? Mennyire köszönhető ez Attila belépésének? Mennyire volt tudatos ez a változás?
KK: Szerintem abszolút tudatos volt, de mondjuk nincs zenei váltás.
Sebi: Igen, ezt akartam én is mondani. Ha az mondjuk az éneket leveszed róla, akkor nem nagyon változott.
KK: Mondjuk egy gitárral lett felvéve.
Eki: Mondjuk, arra törekedtünk, hogy Rock&Rollos legyen.
KK: Nade ez az előző anyagainkban is törekvés volt.
Eki: Az már régóta célunk, hogy fogós legyen a zenénk.
Sebi: Ez hozzáállás, nem számírás.
KK: Szerintem egy zenekar amúgy is attitűd, tényleg csak a hozzáállás, ami egy zenekart zenekarrá tesz. Az meg a Korogban nem változik.
Eki: Az meg régóta megy már folyamatosan, hogy azért próbáljuk valamilyen szinten közérthetőbbé tenni a dolgokat, ha már mást nem, akkor a dobkíséretet csinál olyat hozzá az ember.
KK: De nem szándékosan. Semmiképp sem a popularizáció a lényeg.
Eki: És ehhez képest még mindig azt írják, hogy bazi bonyolult a zenénk, ez majdnem minden kritikánkban megjelenik, ez viszont nem igaz. Az, hogy valami nem négy negyed� de ettől még bazi egyszerű.
KK: Feleannyi témánk nincs, mint az istenített, és ismert kultikus zenekaroknak, akiket elfogadnak, és hallgatnak, ők ötvenszer annyi témát használnak.
Eki: És nekünk meg négy téma van egy számban, és még mindig azt írják, hogy bonyolult a zenénk.
KK: Nálunk nincs senki a teljesítés határán technikailag, mert az elvesz a mentalitásból, szóval nem lehet zúzni, sem próbahelyen, sem koncerten.Itt most nem arról van szó, hogy halálra gyakoroljuk magunkat, a zenekarnak a fele nem gyakorolt soha, vagy évek óta. Van, aki csak itt fog hangszert a kezébe, a Sebi például.
Eki: Meg a Dávid, én.
Sebi: A Krisztián gyakorol a zenekarból.
KK: De nem Korogot. Ja és a másik ilyen alapvető félreértés, amit egyszer-kétszer előfordult véleményekben, hogy abszolút semmi szándékoltság nincsen abban, hogy kiakasztóan bonyolult legyen a zenénk.
Eki: Az első demonkról meg EP-nkról azt írták, hogy bonyolult, abban még voltak dolgok, amikben igen, túlvállaltuk magunkat, olyan témák, amiket nem bírtunk úgy eljátszani, - KK: fiatal zenekar voltunk, a lassú témákban nem ütöttek akkorát a dolgok - úgy, és akkor arra azt hozták ki, hogy bonyolultak vagyunk.
Sebi: Az egészben az a legröhelyesebb, ha meghallgatsz mondjuk ma egy grindcore zenekart, vagy egy hörgősebb death metal zenekart, és mind a téma bonyolultságban, mind a számszerkezet bonyolultságában nagyságrendekkel durvább, mint amit mi produkálunk.
KK: Csak végig megy alatta egy kétlábgép, és akkor kész, aki arra utazik, hogy legyen neki sebesség, meg nyomás legyen benne, az azt mondja, hogy az egy egyszerűbb zene. Ami nem igaz.
Sebi: Ha az egyenes headbang, a tak-tak-tak az megvan, akkor jó, lehet rá rázni.
KK: Egyébként a koncerten is általában, az olyan riffeket, ahol negyedekre visszaforog a zenekar, jobban élvezik, mert hiába páratlan esetleg, akkor is keresztül lehet bólogatni.
Sebi: Össze lehetne vágni videóra az első sorban headbangelők tanácstalan leállásait.
Eki: De hát a Meshuggah ennyit tudott elérni, ennyi év után, ennyi lemezzel, hogy azt gondolják arról a zenei világról, amit képviselnek, hogy kurva bonyolultság� csak egy hozzáállás.
Sebi: Szakmai elismerést vívtak ki maguknak, holott... bazmeg, ácsok. Van abban a zenekarban egy ember, aki tud zenélni.
KK: Kettő. A dobos is tud.
Eki: A dobos és a Thordendal, igen.
Sebi: Azért az a szólólemezes dobos...
KK: Az súlyosabb. Dehát az jazzdobos.
A Szigetes koncerteteknek elég nagy visszhangja volt,
KK: Hol??
Pl. a Népszabadságban is.
Korog: Röhög
KK: Jaa, hát U.P., a vezérrajongó, nem kompetens az ügyben. Ő a kevés mohikán egyike, aki számontartja a Korog zenekart.
Ti ezt a koncertet mennyire éltétek meg élményként?
Eki: Jó volt, az biztos. Ez nem úgy megy, hogy hány ember jön oda, hogy fasza volt, meg minden, mert úgyis az ember haverjai odajönnek, más nem meg nem jön oda,
Sebi: Volt már olyan, hogy többen jöttek oda.
Eki: de az a színpadon érződik, hogy ez most fasza volt, vagy nem volt fasza. Az fasza volt. Éreztük benn, hogy az volt.
Sebi: Az a koncert egy kicsit így össze lett projectelve, kicsit meg is lepődtünk, hogy minden összejött, amit kigondoltunk.
KK: Látványban is, megszólalásban is összejött volna, az első két számban össze is jött, amíg le nem halkítottak minket,
Eki: De az átlagos Sziget-megszólaláshoz képest gyönyörűen szóltunk.
KK: Én a pult mögött álltam, és láttam az SMS-háborút, amit ők nem, az mondjuk nevetséges volt. Aki azt kitalálta, hogy koncert közben a SMS-en lehet egymásnak üzengetni a zenével kapcsolatban, az egy oltári nagy barom. Ott mindkét oldal elég erősen küldte a baromságait.
Nézőként volt valami a Szigeten, ami különösen tetszett, vagy megfogott?
KK: Nekem kurvára bejött a Borlai dobolása a Tátraival.
Sebi: A Boom-Boom
KK: A Boom-Boom!
Sebi: Az jó koncert volt, leizzadtam, mint a ló, pedig nem csináltam semmit.
KK: Más nem igazán... a Kaada nekem nagyon tetszett.
Eki: Láttam az Amorphist, - voltam metal koncerten is ... láttam a Blind Myselfet, a Blind Myself sokkal jobb volt, mint a Slayer előtt, nem volt izgulás, hasítottak.
KK: Meg a jazz színpadon volt egykét súlyos free project, ami nekem tetszett.
Úgy tűnik, ennek a zenének Magyarországon nincs létjogosultsága. Az underground számára túlságosan modern, a nagyobb kiadóknak pedig nem alkalmas profittermelésre. Külföldön vannak zenekarok akik ilyen progresszívebb hozzáállással eredményeket tudnak elérni, szerintetek ez miért van?
KK: Ha kapsz egy lemezkiadótól egy válaszlevelet, abból sok minden kiderülhet; tehát mindenképpen küldjél magadról fotót is mert, ha a kiadó turnéztatni akarja az is fontos, hogy hogyan néz ki a zenekar, ez is hozzátartozik. Tehát amikor tucatjával hallgatják az ilyen zenéket, akkor kint sem fogják észrevenni, hogy mi ebben az, ami kevés helyen van benne a metálban. Mert ők ugyanúgy a megszólalást figyelik, meghallanak egy tempót, megfogja őket a riff, vagy ez, meg az, vagy amaz. Kaptunk olyan levelet, ahol valaki azt írta, hogy tucatszám bombázzák őket ilyen demókkal, amit erősen kétlek. Lehetséges, hogy demókkal tucatszám bombázzák őket, de én nem hallok metal zenében sok ilyen kísérletit. A modernséget tagadom! Tehát AZT a fajta modernséget azt tagadjuk.
Eki: Igen, az, ami elválaszt minket az undergroundtól, hogy mi egy rockzenekar vagyunk. Az undergroundban - a metal undergroundban - nem vagyunk elég extrémek egyszerűen. Nem vagyunk black metal, nem vagyunk death metal, nem vagyunk grindcore, ez a metal underground. Ez meg rockzene ahhoz képest. Tehát tényleg nem durva, én tudom, ugye én hallgatom ezeket a zenéket, és aki ilyet hallgat, annak egész egyszerűen nem elég durva a Korog.
KK: Én azt veszem észre nagyon sok embernél, aki bizonyos elvárások szerint hallgat zenét, a Korogban megvan egy ilyen... nemtudom, melegség� ami nagyon sok... hehh... ilyen metalrajongót egyszerűen nem érdekel.
Sebi: Jajaja, rock.
KK. Igen, tehát nekem mindig, mind játék közben, mind a Korog hallgatása közben - mert én elég rendszeresen hallgatom az anyagainkat, egyszerűen szeretem - nem ez a szikár hideg kegyetlenség jön le, tehát ha hallgatom, ha játszom, akkor is, nem egy hideg világba visz el, hanem mindig azt jut eszembe, hogy ez egy ilyen belülről jövő, iszonyatosan meleg, intenzív kirobbanó energia. A metal undergroundban meg általában kurva sok helyen gyilkos és hideg dolgok vannak. Ahol megvan a melegség, arra máris ráfogják, hogy populáris.
Sebi: Most ez egy picit változott egyébként az Atillával, hogy mondjam, melegebb rokk volt - hehh vagy nem tudom, hogy mondjam - még így Gáborral, de semmiképp sem ez a hideg.
KK: Igen, aberráltabb lett most, az tény. Egyébként sokan kérdezték is, hogy hogyan passzol össze Attila és a Korog zeneisége.
Sebi: De ez megint egy olyan dolog, hogy valakit nem a képességei, hanem a munkássága alapján próbálnak megítélni.
KK: Mindenhol az volt az első visszajelzés, hogy ez nem olyan, mint amit az Attila eddig csinált, ami szerintem kurva jó, hát végre mi is kaptunk egy lehetőséget, meg ő is kapott egy olyan lehetőséget, hogy egy olyan helyen próbálja ki magát, ahol egyelőre még nem járt. És ennek ellenére is Korogos maradt, tehát az mondjuk kiderült, hogy a megközelítés - egyébként ez az ösztönös megközelítés, mert mondom, hogy nem tudatos, ahogy kimunkálódik egy riff.
Sebi: Amúgy pedig a kérdésedre válaszolva, ez csakis az arányoktól függ: Tehát külföldön normális felvevőpiacnál, ha bizonyos százalék meghallgatja a zenét, az már elegendő ahhoz, hogy eltartson egy ilyen zenekart, itthon nem. Hogyha itthon meghallgatja az egy százalék, az�
Eki: Ott se tartja el. Hát nézd meg, mindenkit melózik, melózik, melózik..
Sebi: Ha nem is tartja el,
Eki: lemezük meg tud jelenni, a stúdiót ki tudja termelni. Ez már egy hatalmas eredmény volna,, szeretnénk ezt elérni.
KK: Meg ráadásul nézd meg, a metal underground mikor volt utoljára egységes? A mi tinédzserkorunkban, amikor elkezdtünk zenélni, akkor volt a metal underground egységes, akkor nem volt gáz, hogy valaki hallgatott speed metalt, meg black metal, meg thrash metalt, mert ez volt, ami extrém volt. Azóta már van olyan ember aki a black metalon belül sem hajlandó semmi mást meghallgatni. Amikor megjelentek az első thrash meg black lemezek, egyszerűen nem volt más, csak azt hallgatod, mert volt belőle öt darab, tehát az első ötöt mindenki ismeri minden műfajban, mert műfajteremtőek, és nem volt ez hogy csak azt hallgatod, hallgattál mindent, mai füllel visszahallgatva szart is hallgatunk.
Sebi: Sokat.
KK: Hehh, sokat igen, de mondjuk a Korog az szerintem 15 múlva is hallgatható lesz saját magam számára.
A korai hatásaitokról mondanátok valamit?
KK: Hát ebbe szerintem nem tudunk belemenni, mert annyi van, hogy...
Tehát mindnyájan fanatikus lemezgyűjtögetők vagytok?
Sebi: Én nem.
KK: Az Eki az nagyon, nekem ilyen fellángolás szinten már háromszor...
Eki: Te már háromszor elpasszoltad a lemezgyűjteményedet...
KK: Meg kidobtam, meg mikor hogy.. de amióta van net, azóta faljuk a zenéket abszolút.
A ti lemezetek is fent van a weboldalatokon, mármint az első...
KK: Most már az összes!
(Most éppen egyik sem, már közben - a szerk.)
Az újat is fel fogjátok tenni?
KK: Ez kiadói kérdés valószínűleg.
Tehát titeket nem zavar, hogy ha emiatt anyagilag...�
KK: Eddig, ezt halál komolyan mondom, egyetlen egy forintot nem kaptunk tehát, a koncertekért megkapott pénz a benzinköltségeket se fedezi.
Eki: Mechanikai jogdíjat egyszer kaptunk a Nephilim-től.
KK, Sebi: Ja tényleg!
Eki: A gyártás után járó kötelező izét, darabonként 50 Fillért, vagy nem tudom mennyit.
KK: Az Álmodj Makkal!-ért egy fillért sem fogunk kapni, mert ha szerzői kiadásban jön ki egy lemez, akkor nem jár utána egy bizonyos jogdíj.
Eki Hát ezt a kiadónak kellene fizetni, de hát a kiadó�
KK: Ráadásul hülye fejjel mi ragaszkodtunk, hogy rajta legyen a lemezen, hogy szerzői kiadás, mert úgy éreztük, hogy az valami olyasmit jelent, hogy.. pfff
Eki: Most már mindegy, már mindegy..
Sebi: HÖHÖ... mondjuk ugyanannyi lezserséget szerintem mi is tanúsíthatunk a kiadók irányába amit ők tanúsítanak a mi irányunkba, úgyhogy.
Eki: Most lehetne itt jönni szerződésekkel, mindegyiknek megírhattam volna már, hogy egyik negyedéveként vállalta, hogy pénzügyi jelentést tesz, a másik meg havonta. Most akkor, ha úgy veszem, akkor egyik szerződésünk sem él, be kellett volna már jelentenem, hogy mittudomén gyári előállítási áron felvásároljuk a kazettakészletet.
KK: Nem az a probléma, hanem az, hogy Magyarországon egy csomó zenekar tud dobálózni olyan adatokkal, amivel mi igazán nem akarunk, de esetleg tudnánk dobálózni. Tehát nincs számszerűsíthető adat, nem az érdekel minket, hogy ezzel mennyit kereshettünk volna, de nem tudjuk miből mennyi ment el, megtippelni sem lehet. Most ugye amióta fent van a weboldalon, azt lehet tudni, hányan töltögetik le az anyagokat.
KK: Arról sem tudunk, miből mennyi lett legyártva.
Eki: Tehát a kazetta a Corpus Kriszti olyan gyalázatos minőségben került be a boltokba, hogy...
KK: ...hogy nem lehet meghallgatni.
Sebi: ...hogy kiadtuk cédén remasterelve
Eki: Höhö, ez az egyik és a másik, hogy az akkori kiadó nem hajlandó egy fillért sem fizetni és nem hajlandó a gyártását sem abbahagyni.
KK: Dolgoztam egy lemezboltban, ahol egyébként lehetett kapni a Corpus Krisztit és egyszer bejött egy külföldi figura és - nem nekem hálaistennek - feltette a kérdést, hogy milyen olyan érdekes magyar zenekarok vannak, amik valamilyen sajátos ízt hordoznak és akkor ott a másik eladó, aki egyébként a tulaj is volt egyben, elkezdte mutogatni neki ezeket a magyar underground kazettákat. És többek között a Korogot is, és a fickónak tetszett a zene de mondta, hogy nem veszi meg, mert egyszerűen elszomorító volt, valami a gyártásnál el lett rontva és nem lehetett hallgatni.
A hazai undergroundban kiket tartotok rokon szellemiségűnek?
KK: Rokon szellemiségűnek nem hiszem, hogy lehetne valakit itt tartani, de vannak ismerős zenekarok.
Sebi: Ismerős zenekarok vannak, haverok. Neural Boosterékkal pl. nagyon jól elvoltunk.
Eki: Innen látom, hogy mennyire túrhatnánk együtt, meg koncertezhetnénk, de nem tudom, hogy... én annyira nem. Tényleg akik egy picit, semmi közünk egymáshoz pl. a Neural Booster grindcore zenekar, haverok meg izé, tök jól elvoltunk velük, összejött.
KK: Na, mellesleg én örülök annak, vagy örülnék annak, hogyha olyan koncertek lennének, ahol különböző stílusú zenekarok játszanának, tehát én nem vagyok híve egy black metal fesztiválnak, meg egy death metal fesztiválnak, vagy bármilyen fesztiválnak, ahol csupa ugyanolyan stílusú zenekart hallani.
És kik azok, a fiatalabb zenekarok közül akiket tehetségnek tartotok?
Korog hallgat.
Eki: Most biztos köpni kéne a neveket...
KK: Nem ismerjük őket.
Attila belépése komoly hír, még egy nyugati metal újságban is. Nem gondoljátok, hogy ezt ki lehetne használni? Megpróbálkoztok majd valami nyugati kiadóval?
KK: Hát ráhajtani nem fogunk, de...
Sebi: Annál jobban nem lehet megpróbálni ezt, mint hogy énekel a lemezen, és kiküldözgetjük...
Eki: Szeretnénk persze, természetesen, ha egy külföldi kiadó kifizetné végre a stúdióköltségünket egyszer, meg megjelenne a lemez, lehetne kapni...
KK: Attilával csinálhatnál egy külön interjút, mert biztos elég érdekes dolgokat tudna mondani ezzel kapcsolatban, szóval ő és a kiadói kapcsolata, ezzel kapcsolatban mi nem fogunk/tudunk mit mondani. Inkább arról van szó, hogy van tényleg működő underground, mondjuk Európában, ahol ismerik őt. Pl. chateltem már olyan emberrel, letöltés közben, aki kifejezetten gyűjti a lemezeket, amin énekel, mindenféle stílusban, tehát az nem érdekeli, hogy a techno projektje, vagy a Tormentor...
Sebi: ...eredeti a hangja, meg amit csinál vele.
KK: Igen, azonnal felismerhető. Nagyon reméljük, hogy a stúdióban rá fogjuk tudni venni olyan dolgokra, amit egyébként máshol még nem csinált. Más alatta a zenei közeg egy kicsit, őt is másfele viszi, neki is feladat ez.
Eki: Az az igazság, hogy ez úgy működik, hogy egy "rendes" független kiadó már csak halászik a kisebbekre. Megjelenik egy kisebbnek zenekar két három lemeze...Nézd meg, pl.a Nuclear Blast nem tudom mikor szerződtetett utoljára elsőlemezes zenekart.
KK: Meg is mondták, hogy nem foglalkoznak ezzel.
Eki: Friss zenekarokat nem szerződtetnek...
KK: És ilyen szempontból a Korog egy friss zenekar, hiába van már egy lemeze, meg kettő egyéb kiadványa.
Eki: Igen, az undergroundban, hiába független lemezkiadás, van egy jégcsúcs, a jéghegy csúcsa, ami mittudomén, Dimmu Borgir, a Nuclear Blastnál ugye.
KK: Satyricon!
Eki: Az már nagykiadós, de ennyi nagyjából, tehát olyan 100-150 ezer lemez az látható, van egy nagyon vékony csúcs, a nagy tömeg kitermeli magát és úgy kerülnek be a zenekarok, hogy pár évig önfenntartók. Egyszerűen befizetik magukat a turnékra. Mert nem úgy hívják ám meg a kisbetűvel írt zenekarokat, hogy dejóvagy, dejóvagy haver...
KK: Mellesleg ez magyarországon is így működik..
Eki: Mindenhol így működik.
KK: A Koroggal kivételt tettek már, ilyen szempontból...
Hol?
Eki: Nem sokszor, mi nem játszunk így, azért játszunk keveset például.
KK: Pedig játszanánk...
Sebi: A klubkoncertezés ez már igazából nem működik itthon magyarországon, a fesztiválok működnek.
Eki: Az, hogy a benzinpénzünk ne jöjjön ki, az lehet, hogy mi undorító izé, nem az underground része vagyunk, de akkor nem vagyunk a része, ha a kurva benzinpénz nem tud kijönni egy koncertből...
KK: Úgy, hogy saját zsebből készül a nemtudom hanyadik stúdiófelvétel, saját zsebből ment a...
Sebi: Siránkozunk fiúk bazmeg...
Eki és KK: Nem, nem siránkozás.
Eki: Siránkozás ne legyen, de így működik. Kint is így működik, ha látsz Bécsben egy fesztivált, arra öt zenekar be van fizetve. Azt nem fogja a porbafingó kiadója befizetni, a főzenekart befizeti, meg aki alatta van eggyel, tudod, azt esetleg berakja a kiadója.
KK: Maximum ha a kiadó el akar adni egy zenekart, akkor előtte megfutatja egy ismertebb zenekar turnéján, és aztán jó pénzért továbbadja máshova. Vagy esetleg belékapaszkodik és...
Eki: Vagy kifizetnek kis kiadónál egy-két lemezt, amit a kis kiadó megjelentet, és akkor ha kurvára keményen dolgoznak, egy csomó évig, végigtúrnak nem tudom hány száz koncertet, akkor talán szerencséje van, akkor feljebb léphet.
KK: Ráadásul metalban ez a hierarchia nagyon benne van.
Eki és Sebi: Be van betonozva!
KK: Megnézel egy ilyen fesztivált, nagyobb fellépőkkel, mondjuk kimész Bécsbe, ahol néha összefut hat-nyolc zenekar is, és akkor pusztán az, hogy hogyan viselkedik egy zenész, abból is látszik, hogy ott sajnos, hiába underground, kőkemény hierarchia van, hány lemez, mióta vagy benne, ki...Saját lábon állva nem lehet semmit csinálni ilyen szempontból. Mégha adott esetben XY-nak tetszik is a zenéd, akkor sem tudja megcsinálni, hogy betúrjon téged egy koncertre, kiadóhoz, bárhova.
Eki: Egyébként nekem a legnagyobb vicc az egészben az, amikor tőlünk kérdezgeti, egy olyan ismerősöm, hogy miért játszunk olyan kurva keveset, akinek mondjuk a kedvenc zenekarai életében nem léptek színpadra.
Sebi: ...szó sincs róla, hogy nem játszanánk szívesen. Én például szívem szerint imádok, tehát...
Mindenki: JAJA!
KK: Félnek tőlünk az ismerős zenekarok is, tehát ez is hozzátartozik, hogy akikkel fiatalkorunk óta együtt pörögtünk, ők másfajta zenét csinálnak, általában kicsit könnyedebb stílus...
Sebi: Mégha a zene nem is olyan nagyon más, de a hozzáállás a dolgokhoz...
KK: Igen, más hozzáállás.
Sebi: Nem kell sok egyébként, egy bő gatya, egy lánc, egy kulcstartó, tudod itt az oldaladon és máris eladhatóbb a dolog.
KK: Ráadásul nem is szegecsekben játszunk...
Eki: Lóhajunk sincsen...
KK: Az főleg az Álmodj makkal készülése, meg kiadása környékén volt hihetetlenül jó élmény, mikor már ismergették a zenekart és megjelentünk vidéki helyeken, az tényleg...
Felállt a helyi metál közösség és méregették a beállás előtt a zenekart, és akkor a beállás alatt elkezdtek bólógatni, elég volt annyi, hogy megszólalt az alap, nem ehhez voltak szokva, mert mi kurva hangosan játszunk, és akkor egyből �NA�, �HÖ�, de kinézetre akkoriban abszolút kilógtunk, főleg a Gáborral...
Általános jókedv
KK: A kis szemüvegével, sapkájával, sörlocsolásával és seggreülésével.
Attilának voltak kisebb összeütközései a törvénnyel, amibe inkább nem mennék bele, viszont mennyire tudtok így előre tervezni?
KK: Annyira... Hogy nem tudunk semmit. A lemezt mindenképp felvesszük, most úgy néz ki, hogy fel fogja tudni énekelni.
Sebi: Az az egésznek az alapja, hogy mi most nem egy cél érdekében csináljuk ezt az egészet, hogy befussunk, hogy elismert legyen a zenekar, hanem mert élvezzük, és ilyen szempontból...
KK: És hogy dokumentáljuk a dolgainkat...
Eki: És tudjunk egy lemezt felvenni végre, ebben a felállásban. Itthon van, itthon vagyunk, stúdiót le tudtuk kötni...
KK: Ki tudja, mikor bolondulok meg megint, és akkor...
Jókedv
Eki: Fel tudjuk venni a lemezt reményeink szerint, most már szervezgetünk koncerteket...
KK: Legalább egy másfél lemeznyi szám van, ami egyébként elment a semmibe a Korog zenekar működése során. Ezek semmivel nem voltak rosszabb dalok, de ha az ember egy éve játszik valamit, megunja, hiába kurva jó szám. Szóval nálunk nem az van, mint egy befutott zenekarnál, akinek kénytelen-kelletlen műsoron kell tartani -mert szeretik- a számait.
Nálunk nem követelik, bár szokták...Néha felismerik...
Mindenki nevet.
KK: És idegesítő, hogy mindenki talál otthon a fiókjában olyan kazettákat, amin hallgathatatlan és kiadhatatlan minőségben vannak kurva jó számok, amiket elfelejtettünk játszani.
Sebi: Vagy van ilyen szöveg, emlékszem a számra, mármint a fejemben van, eljátszani nem tudnám, és aztán az nincs.
KK: Nem áll össze. Pl. "Visszafelé lendülő lánc végén nyögés lélegzete tombol." És ennyi...
Live in studiónak az anyagáról fognak felkerülni a lemezre?
KK: Mind a négy szám.
Eki: Följátszuk újra mind a négyet.
KK: Átdolgozva.
Sebi: Kápásból ugye most eggyel több gitár van. A Live in studio egy gitárral készült.
Tényleg, ez a kilépés miért történt?
KK: Bonyolult dolgok ezek...
Kuncogás.
KK: Mondhatnám azt is, hogy nem emlékszem, konkrét okait nem tudom megmondani.
Sebi: Volt egy kis serteperte Krisztián és a zenekar között. Most, hogy bent éppen, vagy kint, az így változik.
Eki: Tehát egyetlen biztos jele van, hogy lemez lesz, a Krisztián ismét tagja a zenekarnak, ami lemezfelvételekkor elő szokott fordulni, mindig így volt eddig.
KK: Általában elkezdek leszokni dolgokról, akkor egy idő után leszokok a Korog zenekarról is, aztán mindig látom, hogy a Korog zenekarról nem lehet leszokni, és akkor bizonyos dolgokra visszaszokok, egyre kevesebb dologra...
Sebi: Ez is egy olyan dolog, hogy pl.Viktor, egy lemezünkön sem játszik.
KK: Egy demó van, amin.
Sebi: Egy próbatermi felvétel.
KK: Majd egyszer az is felkerül az oldalra. Majd alákeverünk közönségzajokat és eladjuk mint koncertet, hogy de kibaszott jól játszik a zenekar.
Eki: Végülis a Live in studiót azért csináltuk ilyenre, tehát nem polírozztuk túl, ne csináltunk egy tökéletes felvételt, mert ha ebből valaki nem hallja, hogy mi van benne és mit kéne a lemezre fölvenni, akkor teljesen mindegy. Most lemezre kerül és megcsináljuk teljesre, nem demósra. És ez nagy különbség lesz, ez nem azt jelenti, hogy majd cinceg még egy gitár...
Sebi: A címe annak az Ep-nek nem azért Live in studio, mert mittudomén, hanem mert azt egy nap alatt játszottul föl, énekestül, mindenestül...
Eki: Ja, nem is egy nap alatt, négy-öt óra alatt föl lett véve a négy szám. Attila együtt énekel velünk, tehát nem ráéneklés van.
Sebi: Beálltunk egy helyre és...
Eki: Egy helyiségben fel van játszva csont egyben az egész.
KK: A Corpus Kriszti ugyanígy készült, utána az ének fel lett énekeltetve mégegyszer.
Eki: Az is egy nap alatt készült.
Sebi: Dávidot kizártuk külön szobába, ő most is elvolt valahogy paravánozva.
Eki: Volt üvegfal.
A Live in studio borítóján érdekes szalonnából készült...
Eki: Na, te megfejtetted, vagy...
Nem, másodkézből hallottam a történetet, hogy is volt pontosan, vagy ez titok?
Eki: Nem. Ez iparművészeti főiskolásnak a munkája, valami iskolai feladat volt az önarckép, és erre ez a szerencsétlen ezt az önarcképet csinálta, disznóhúsból.
KK és Sebi: Zseniális...
Eki: Hát azért került Korogra, azért ez valami.
KK: Eddig ez a legmetalosabb borító, valamilyen szempontból.
Sebi: Meg a legsötétebb is. Most tekintsünk el a Próbáld újrától, mert az remix, tehát az eleve...
Eki: Azon egyébként Gábor szerepel, egy gyerekkori fotója.
KK: Következőn meg rajzolt kardozós-sárkányos borítónk lesz. Meg meteoriteső, én ahhoz ragaszkodom.
Nevetés
Eki: De látod, előbb beszéltünk a Vendetta lemezről, hogy a semmibe vivő út, és a sziklaszív, de a Korn lemez nem ezt koppintotta?
KK: Ott legalább nem hírók mentek, hanem csúzlis kisgyerekek.
Sebi: Jó de legalább azelőtt az volt, hogy "milyen metál csávó vagyok", most meg ez a "jaj, a kutyám alkoholista volt"... Nyivákolok kettőt...
KK: Én bírom a Kornt is, nem hallgatom, de bírom.
Sebi: Én sikítófrászt kapok az énekestől. Amint ilyen töredékek, villanások vannak, hogy mi lehetne a zenéből, akkor ő mindig előjön ezzel a témával. Legrosszabb, ilyen grunge hagyományok. Ekiközbevet: Sírás, rívás.Sebi: Nyivákol, nyafog... AA, de rossz neked, hú de rossz a kurva anyád.
Aktuális zenekarok közül kiket kedveltek?
Eki: Milyen stílusban, vagy miben?
Hát A METÁL!
Eki: Pl. a Slipknot ugyanolyan nu-metal, mint aaa...
Sebi: Az is nyihog...
Eki: Kétlábdobot jobban alárakják, jobban le van hangolva a gitár, ez az összes különbség.
Sebi: Felveszi a disznó álarcot a ragyás�
Eki: Sőt, szerintem még az Amen nevü zenekar is ebbe a vonulatba tartozik, csak ők meg punkosabb elemeket kevernek bele, ők a legjobbak az egész nu-metálból. Az összes többi meg ugyanaz. Nekem a Slipknot is ez, de a System of a Down, tehát hiába ügyeskedik, trükközik, a lüktetése, a zenének a lényege az ugyanaz. Azok mondjuk kibaszott jó zenészek...
KK közbekiállt: De az nem, na igen!
Eki: És ügyesek is. Nagyon jól hangszerelnek, nagyon jó ötleteik vannak, ami kiemeli őket ebből a nu-metal izéből, de stílusilag nekem ugyanaz.
KK: De ők sem találtak fel semmit, mert a Dead Kennedysben megtalálható minden...
Eki: Ja, ügyes Kennedys nyúlás...
KK: Ami újító jellegű zene, és kurva jó, szerintem az az Arcturus, a Dillinger Escape Plan a Mike Pattonnal zseniális, Fantômas...
Sebi: Mondjuk a Patton összes. Csípem Pattont.
KK: Igen. Én death metalba sorolom a Fantomasnak a izé lemezét is...
Sebi: Director�s Cut?
KK: Director�s Cut-ot.
Eki: Én meg egy ideje a Motörhead, Ac/Dc vonalra kattanok. (nevetés)
KK: Satyricon nagyon jó, (Sebi háttérből: Red Harvest.) Red Harvest. Szerintem zseniális mind a két Red Hot Chili, az utolsó kettő. Azt nem szokták szeretni...
Tool?
Eki: Nem szeressük, mi vagyunk a zenekar, aki nem szereti a Toolt...
Sebi: Nem vagyok benne biztos, hogy hallottam...
Eki: A Sebi nem is ismeri, várjá...
Nevetés.
KK: Viszont én nagyon szeretem a King Crimsont, &ea
